Tagja vagyok néhány közösségi oldalnak, többek között a Plörknek is. A Plurk egy mikroblog, ahová az ember leírhatja éppen mit csinál, hogy telik a napja. Ezt mások elolvashatják, kommentálhatják. Én is elolvasom mit csinál éppen a másik, és hozzá is szólok. Ez építi fel a közösséget:)

Mint minden közösségben, itt is vannak olyanok, akik nem bírják egymást. Mivel nekem több, mint 120 barátom van, ezek között is van néhány ember, aki pl. engem nem szeret. Nem azért mert ismer, és tudná milyen vagyok, hanem úgy élből. Sokat rágódtam ezeken a „visszajelzéseken” régen, mivel az elő környezetemben mindenki szeret, egy ellenségem sincs. Mindig magamban kerestem a hibát, de rájöttem, hogy felesleges.

Ezek az emberek azért nem szeretnek, mert nem akartak megismerni. Láttak belőlem valamennyit, ami alapján egy torz képet alkottak rólam. Tehát nem engem nem szeretnek, hanem azt a kis képet, amit megláttak belőlem, és ami messze van attól, aki én vagyok valójában. Valószínű, hogy ezek az emberek a saját hibáikat találják meg bennem, és azért nem szeretnek. Tehát nem engem utál, hanem saját magát.

Azért hagyjuk meg, van egy érdekes stílusom, főleg az ilyen oldalakon. De aki néhány napot figyel, majd kijelenti, hogy utál, azzal nem tudok mit csinálni. Az ilyen véleményekre már nem is figyelek fel. Szerintem aki anélkül alkot valakiről véleményt, hogy megismerné, az hülye, és annak a véleményével nem kell foglalkozni.

Volt nem egy ember, aki nem szeretett, és elhívtam találkozóra, beszélgetésre, és azóta is majdnem minden héten találkozunk, és nagyon jól elvagyunk. Tehát mát csak őmiattuk sem keresném magamban a hibát, mert ők is mondták, hogy hülyeség volt ismeretlenül véleményt nyilvánítani.

M.